A metformin hatása a terhesség kimenetére

A metformin kezelés javíthatja a terhességi kimenetelt policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő asszonyokban,a terhességi diabétesz kialakulását azonban az eddigi irodalmi adatok szerint nem előzi meg, és hosszú távú hatásai a születendő gyermekre nem ismertek.

A PCO-s asszonyoknál terhességi szövődmények kockázata magasabb a normál populációhoz viszonyítva, a metformint nem törzskönyvezetten egyre több esetben használják a szövődmények megelőzésére.

A terhesség alatt adott metformin kezelés hatásait klinikai vizsgálat keretében 2487 PCO-s norvég terhes asszony körében vizsgálták.  Az eredmények alapján a késői vetélések és a koraszülés kockázata 5% volt a metformint szedők, 10% a kontrollok között, a különbség statisztikailag a kizárások figyelembe vételét követően szignifikánsnak tekinthető.

Metformin kezelés mellett nem csökkent a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázata

 Másodlagos végpontként vizsgálták a terhességi diabétesz kialakulását, a két csoport között a terhességi diabétesz kialakulása nem különbözött, a metformint szedők körében 25%, a kontroll csoportban 24% volt. Érdekessége a vizsgálatnak, hogy a két csoport között nem volt különbség a szénhidrátanyagcsere paraméterek között sem, elgondolkodtató, hogy terhességben a metformin vércukor csökkentő hatása módosul, gyengül.

Nem volt különbség a terhességi kimeneteli adatok, preeklamszia, császármetszések gyakorisága, születést követően kialakuló csecsemőkori agyvérzés gyakorisága között a két csoportban. A fejlődési rendellenességek száma és a halvaszületések száma sem különbözött.

Klinikai vizsgálat keretében PCO- ban szenvedő terhes asszonyoknak a terhesség során adott metformin csökkentette a késői vetélések kockázatát és a koraszülések számát placebóval összevetve. A terhesek súlygyarapodása is kevesebb volt metformin kezelés mellett.

A metformin azonban nem csökkentetett a terhességi diabétesz kialakulásának kockázatát.

PCOS, terhességük alatt metformint szedő anyák gyermekeinél, a 4 éves korban mért átlag testsúly magasabb volt a terhesség alatt metformin kezelést nem kapott anyák gyermekeivel összehasonlítva.

A kávé hatása a szív és érrendszerre

A szív és érrendszeri betegsége gyakorisága igen magas szerte a világon, a szívbetegség vezető halálok, 2015-ben becsülhetően 18 millió ember hunyt el kardiológiai betegségben.  A kávé az egyik legnépszerűbb alkoholmentes ital, melynek fogyasztása szokássá válhat. Évtizedek óta vitatják, hogy a rendszeres kávéfogyasztás előnyös vagy hátrányos hatású-e a szervezetre.  Brazil kutatók megfigyelése alapján a napi három vagy annál több kávé elfogyasztása kedvező hatású a koszorúserek állapotára.

Megfigyeléses vizsgálat, mely a kávé és a érrendszeri betegségek kapcsolatát kutatta

Több mint 4000 35 és 74 év közötti személy kávéfogyasztási szokásait vizsgálták. A résztvevők kétharmada túlsúlyos volt, 16%-uk jelenleg dohányzott.  56 % legalább kétszer, 125 legalább háromszor fogyasztott kávét egy nap.

A napi három, vagy annál több kávé elfogyasztása előnyös lehet

Összefüggést kerestek a kávé fogyasztási szokások és a koszorúserek coronaria CT- vel vizsgált kálcium taralma között.  A vizsgálat megállapította, hogy három, vagy annál több napi kávé elfogyasztása a koszorúsér kálcium lerakódását csökkenti. Természetesen a vizsgálat nem bizonyít ok-okozatihatást és a dohányzók érrendszerét sem javítja, sajnos a dohányzás jelentősen kedvezőtlen hatása miatt ebben az esetben a kávéfogyasztás kedvező hatása nem érvényesül.

A kávé fogyasztás kedvező hatásának egyértelmű magyarázata nem ismert, a talált összefüggés hátterében a kávé antioxidáns hatásait feltételezik.

Korábbi vizsgálatokban emellett az inzulin érzékenység javulása, alacsonyabb diabétesz kockázat, csökkent sejtszintű gyulladás, az LDL koleszterin oxidációjának csökkenése is összefüggésben állt a kávé fogyasztásával. természetesen a kávékedvező hatásainak bizonyítására további vizsgálatok szükségesek.

A rövid szénláncú zsírsavakat  a bél mikroorganizmusai termelik, melyek energiaforrásai a vastagbél epithelsejtjeinek , emellett az éhség és subklinikus gyulladás mediátorainak számítanak.  A rövid szénláncú zsírsavak hiánya összefüggésbe állhat a 2-es típusú diabétesz kialakulásával.

Zhao és munkatársai 2-es típusú diabéteszesekben klinikai vizsgálat keretében a magas rosttartalmú diéta hatását vizsgálták a bélflórára és a szénhidrát-anyagcserére.   A kutatás eredményei alapján a magas rosttartalmú diéta  hatására a bél mikrobiom összetételének változását,  a rövid szénláncú zsírsavakat termelő mikroorganizmusok  számának növekedését észlelték diabéteszes egyénekben. . Párhuzamosan a metabolitikusan káros vegyületek – például az indol és a hidrogén-szulfid – termelő baktériumok gyakorisága csökkent.

A magas rost tartalmú diéta a bél baktérium flóra módosításával  a glukagon szerű fehérje (GLP-1) szintjének emelkedését, a HbA1c csökkenését, a vércukor anyagcsere javulását eredményezte A rövid szénláncú zsírsav termelő baktériumok

A közelmúltban jelent meg az IDF (Nemzetközi Diabétesz Szövetség) diabéteszes láb témájú új szakmai ajánlása. A diabéteszes láb szindróma gyakori szövődménye a cukorbetegségnek, a megelőzés és a korai felismerés e tekintetben is nagy jelentőségű. A jellegzetes panaszok és egyszerű vizsgáló módszerek a felismerést biztosítják, megfelelő komplex kezeléssel az állapotrosszabbodás megelőzhető.